Győr

ismertető, Győri képek, galéria




Győr

Győr, Bécs és Budapest között félúton fekvő patinás, sokszínű város, ahol építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással. A település sugár irányban összefutó úthálózata észak felől Szlovákiát, nyugatról Ausztriát, délről a Balatont, keletről pedig Budapestet köti a Kisalföld szívéhez.

Magyarország műemlékekben gazdag városa a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját. A történelmi korokat idéző templomok, paloták, múzeumok, jellegzetes sarokerkélyek, szűk közök belvárosi sétára invitálják a látogatót.

LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK



Bazilika

A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első évtizedében (1000-1009). A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. A források a XI. század végén már háromhajós, emelt szentélyű templomról írnak.

Az első tornyok Omodé püspök idejében (1257-1267) épültek. A XIV. század végén a templom déli részén Héderváry János püspök (1386-1415) gótikus kápolnát építtetett, ahol ma a Szent László herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is található.

Szent László Herma

Szent László Hermája
A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke. 1192-ben, Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték el, és a nagyváradi székesegyházban őrizték.

A herma sodronyzománcos mellrésze a később európaszerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke. Az európa legszebb hermájának tartott ötvös remekmű az egyetlen hiteles árpád-házi királyábrázolásunk. A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor győri főpásztorrá nevezték ki 1607-ben. Minden év június 27-én ünnepi körmeneten hordozzák körbe a szent király hermáját.

Püspökvár és Püspöki Palota

A vár alapjaiban római építések nyomait találták meg. A legrégebbi része a toronyvár alsó fele, a XIV. századból származó úgynevezett menekülő folyosó, valamint az ahhoz kapcsolódó keresztboltozatos helyiség.

A vártorony keleti sarkához illesztett, Dóczy Orbán püspök által 1481-86-ban gótikus stílusban építtetett kápolna, az emeletes várkápolnák egy ritka példánya. A mohácsi vész után (1526) a vár a várkapitányok kezébe került. A fenyegető török veszély miatt folyamatosan megerősítéseket végeztek rajta.

A legnagyobb átalakítás 1561-1575 között az itáliai Pietro Ferrabosco tervei alapján történt. Ennek ellenére a várat a törökök 1594. szeptember 29-én elfoglalták. Négy év múlva, 1598. március 28-án azonban ismét magyar kézre került, de a püspökök csak a XVIII. század közepén költözhettek vissza székhelyükre.

Zichy Ferenc püspök (1743-1783) restauráltatta és a mai formájára bővítette az épületet. A vár és a palota utolsó felújítása 1984-ben fejeződött be. A felújítás során a torony falán előkerültek a középkori toronyhomlokzat részletei, amelyeket szintén restauráltak. 2004 júniusában állandó kiállítás nyílt Apor Vilmos püspökről, akit a vár alatti pincehelyiségben lőttek le orosz katonák 1945-ben.

Győri Egyházmegyei Kincstár, Könyvtár, Kőtár

A kincstár jellegében liturgikus tárgyakból áll: az ajándékozó püspökök, főurak a saját koruk stílusának megfelelő értékes ötvösremekeket, textilgarnitúrákat adományoztak az egyháznak. A XV-XVI. századból elsősorban magyar munkák, a XVIII. századtól egészen a múlt század elejéig az erős osztrák kapcsolatok miatt többnyire bécsi darabok kerültek a gyűjteménybe.

A legnagyobb adományozók Zichy Ferenc, Simor János és Zalka János püspökök voltak. Rendkívül értékes a kincstár gótikus kelyhekből álló gyűjteménye, amelynek legkorábbi darabja a XV. század elejéről származik.

A muzeális könyvtár két értékes régi bibliotéka egyesítésével jött létre: az egykori Papnevelő Intézet és a Székesegyház régi könyvállományát tartalmazza. A Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár ma mintegy 67 ezer kötet könyvet, 190 ősnyomtatványt és 362 darab 1850 előtt készült kéziratot őriz. A legértékesebb könyv a Hunyadi Mátyás könyvtárából származó Korvina, illetve a Nagyváradról Győrbe került legnagyobb magyarországi kódex, a Zalka-antifonálé.

Loyolai Szent Ignác bencés templom

A Győrött 1627-ben letelepedett jezsuiták első temploma 1634-1641 között épült Baccio del Bianco tervei szerint, a római Il Gesu templom mintájára. A rendház és az iskola is állt már 1667-ben. A két torony XVIII. századi. A jezsuita rend feloszlatása után a bencések lettek az épületegyüttes tulajdonosai (1802).

A templom belseje korai barokk stílusú. A hajó díszítése a XVIII. század derekán született: a főoltárképet (Szent Ignác megdicsőülése), a szentély és a hajó mennyezetképeit (Szent Ignác mennybevitele és Angyali üdvözlet) Paul Troger, a bécsi barokk festészet legjelesebb művésze alkotta. A gyönyörű barokk szószéket 1749-ben Gode Lajos készítette, az orgonaszekrény 1755-ből származik.

Karmelita templom

Karmelita templom
Győrött a karmeliták 1697-ben telepedtek le. Templomuk a rendbeli Athanasius Wittwer laikus testvér tervei szerint épült 1721-1725 között. A kolostor 1732-re készült el. Az épület olaszos karakterű főhomlokzata mögött ellipszis alakú, kupolával fedett hajó és négyzetes szentély húzódik meg. A Szűz Mária előtt hódoló Szent Istvánt és Szent Imrét ábrázoló főoltárkép Mario Altomonte műve.

Görög katolikus templom

A mai épület helyén már 1703-ban állott a török időkben épített templom, amelyet 1727-ben átépítettek. Ekkor készült a fallal kerített, támpillérekkel erősített egyszerű templom tornya és formás hagymasisakja és a belső, nagy művészi értékű ikonosztázionja. Az ikonosztáz a berendezéssel együtt késő barokk alkotás, amelyben az ortodox kifejezésmód sajátosan keveredik a korabeli közép- és nyugat-európai stílus jegyeivel.

Zsinagóga

A neoromán stílusú, nyolcszög alaprajzú zsinagógát a neológ izraelita egyházközség 1868-1870 között építtette.

Jelen állapotában is lenyűgöző a templom körerkélyekkel gazdagított, kupolával fedett belső tere. A késő historizmus idején számos jelentős európai zsinagóga építéséhez szolgált például.

Kálvária

A domb, valaha kelták, később a rómaiak temetője. Itt épült a XII-XIII. században a Szent Adalbertről elnevezett prépostság temploma, amely a XVI. században a török portyázások idején elpusztult. A XVII. században a katonai hatóság vesztőhelyet állított fel ezen a helyen. XVIII. század elején a jezsuiták építették meg a Kálváriát.

A dombra széles kőlépcső vezet fel a megfeszített Krisztus és a két lator keresztjéhez. A Golgota lábánál Athanasius Wittwer által tervezett barokk kápolnák állnak. A Kálvária utca mentén sorakozó, Jézus szenvedéseit megjelenítő hét stáció 1722-ben készült el.

A VÁROS NEVEZETESSÉGEI


Győri balett

A társulat első évtizedét Markó Iván szellemisége határozta meg. Koreográfiái – abban az időben, a teljes repertoárt alkották – az emberiség nagy kérdéseit vetették fel, erőteljes érzelmi, indulati töltéssel, s a látványszínház gazdag eszköztárának bevetésével. Egy együttes, amely örömöt ad, megrendít, elkápráztat, megnevettet. Az együttesnek jól cseng a neve Strassburgtól, Csikszeredáig, Münchentől Isztambulig.

FÜRDŐKULTÚRA


Rába-Quelle Fürdő

A Rába-Quelle Fürdő a Mosoni-Duna és a Rába találkozásánál lévő félszigeten épült, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a történelmi belvárosra. A fürdő őse, a még ma is idényjelleggel üzemelő strandfürdő közel 5 ha területen, melyet Hajós Alfréd tervei alapján építettek 1931-ben. A győri vizet már a középkori krónikák is jegyezték, ugyanis számos betegségre hatásos. A 2000 méter mély termálkútból feltörő 67 °C fokos vizet 1978-ban minősítették gyógyvízzé.

Alkáli-hidrogénkarbonátos és kloridos hévíz, mely jodion-tartalmánál fogva a jódos gyógyvízek csoportjába sorolható. Kovasav-tartalma is jelentékeny. A győri gyógyvíz a kopásos csont- és izületi betegségekben, illetve a krónikus gyulladásos izületi és izombántalmakban szenvedőknek feltétlenül ajánlott. Az idült gyulladásos nőgyógyászati betegek, illetve a krónikus hörghuruttal vagy tüdőtágulással küzdők joggal bízhatnak a termálvíz gyógyító hatásában. Ivókúraként is használható: emésztőszervi megbetegedéseknél vagy csökkent pajzsmirigy-működésnél szintén hatásos.

JELLEMZŐ PROGRAMOK



Barokk Bál - február
Győri Tavasz Fesztivál - március
Mediawave Nemzetközi Művészeti Fesztivál - április-május
Magyar Táncfesztivál - június
Győri Nyár Nemzetközi Kulturális Fesztivál - július
Nemzetközi Néptánc és Népzenei Fesztivál - július
Barokk Esküvő Történelmi Ünnepi Játékok - augusztus
Barokk Nosztalgiák Művészeti Fesztivál - október
Győri Téli Fesztivál és Vásár - december

KULTÚRA



Győri Balett

A Győri Balett a klasszikus hagyományokat a modern táncszínház értékeivel ötvöző előadásaival itthon, valamint Európa, Amerika számos színpadán táncol nagy sikerrel.

Győri Nemzeti Színház

A Győri Nemzeti Színház az előadások széles skálájával - opera, operett, musical, prózai előadások, balett - várja a közönséget.

A Városi Művészeti Múzeum főépülete – Esterházy palota

XVIII. századi műemléképület, gróf Esterházy Gábor palotája. Felújítva 1997-ben. A Városi Művészeti Múzeum székhelye. Dr. Radnai Béla magángyűjteményének, a két világháború közötti időszak magyar képzőművészetének állandó-kiállítóhelye.

Városi Művészeti Múzeum - Borsos Miklós Archívuma

A XIX. század elején átalakított késő gótíkus műemléképület, eredetileg udvarbíró ház. Felújítva 1979-ben. Borsos Miklós szobrászművész (1906-1990) festményei, rajzai, szobrai, rézdomborításai, érmei és a művész budai lakásából egy szoba rekonstrukciója; a Városi Művészeti Múzeum Borsos Miklós Archívuma.

Városi Művészeti Múzeum - Dr. Váczy Péter művészeti hagyatéka

XVII. századi műemléképület, eredetileg ispotály, átalakítva az 1730-as években. Felújítva 1994-ben. Dr. Váczy Péter történész professzor művészeti hagyatéka – ókori, régészeti emlékek, késő gótikus szobrok, reneszánsz és barokk képző-és iparművészeti alkotások. Győri alkotók és 20.századi valamint kortárs kiállítások helyszíne.

Városi Művészeti Múzeum - Kovács Margit Állandó Kiállítás

Kovács Margit győri születésű kerámiaművész (1902-1977) életmű - kiállítása, terrakotta, samott és engobe mázas kerámiaszobrok, reliefek, használati dísztárgyak, enteriőr részletek a művész budapesti műterméből és dolgozószobájából.

Városi Művészeti Múzeum Képtára, Napóleon-ház

A XVII. századi eredetű épület 1767-ben kapta barokk formáját. 1809. augusztus 31-én, a győri várat elfoglaló Napóleon császár egy napot töltött az épületben. A Városi Művészeti Múzeum kortárs magyar és egyetemes képzőművészeti kiállításainak időszaki kiállítóhelye.

Városi Művészeti Múzeum, Vasilescu Gyűjtemény – Zsinagóga

Az épület kulturális rendezvények helyszíne és itt tekinthető meg id. Vasilescu János kíváló XX. századi képzőművészeti gyűjteménye.

Xantus János Múzeum

Állandó kiállítás: Győr és környékének története az őskortól napjainkig; Petz-család magángyűjteménye (orvostörténeti, képző- és iparművészeti kiállítás); Magyar Postabélyegek - az első kibocsátástól az 1980-as évekig; az Abád-Hauser család gyűjteménye (képző- és iparművészeti kiállítás).

Patkó Imre Gyűjtemény - Vastuskós ház

Állandó kiállítás: XX. századi magyar és nyugat-európai képzőművészeti alkotások, XVI-XX. századi afrikai, óceániai, néprajzi és iparművészeti gyűjtemény.

VÁROSTÖRTÉNET


A honfoglaló magyar lakosság feltételezett települése a Káptalan-Győrtől keletre, délkeletre valahol a mai belváros keleti részén volt (Király-Győr). E település sorsa hosszú évszázadokig igen viszontagságos volt. 1242-ben a tatárok kezére került, 1271-ben Ottokár cseh király, majd német lovagok csapatai pusztították el. A település azonban a nehéz körülmények között is mindig újjáépült és egyre fejlődött: V. Istvántól a győriek 1271-ben városi jogokat kaptak.

Feltételezzük, hogy ez időben keletkezett a város szabályos főtere, a mai Széchenyi tér és az erre nagyjából-egészéből merőleges utcák rendszere. A településközpontból kivezető utak mentén pedig kisebb-nagyobb, útmenti települések keletkeztek, apró házakkal, majorokkal, egy-egy templommal vagy kolostorral (Királyföldje, Szentdomonkosfalva, Szentalbertfalva, Szent-benedekfalva, Felfalu, Malomsok és Révfalu).

Később, a belviszályok majd a kezdődő török támadások nyomán e városrészek szinte teljesen elpusztultak és csak sokkal később, a XVIII. század során épültek be újra. Miután a törökök Székesfehérvárig nyomultak, a fő veszély most már keletről fenyegette a települést. 1529-ben Lamberg Kristóf királyi városparancsnok nem vállalkozott a város védelmére, inkább felgyújtotta azt: a törökök csupán füstölgő romokat találtak itt. Innen a város török neve - Janik Kala - "égett város" .

A török veszély tette végül is szükségessé a nagy kiterjedésű, jobbára apró, oromfalas házakkal beépített középkori belváros átépítését és bástyákkal történő megerősítését. Először csak a Káptalandombot és közvetlen környezetét akarták újabb védőművekkel körülvenni, később azonban elhatározták, hogy a belváros nagyobb részét is fallal veszik körül. A kivitelezett védőmű Francesco Benigno tervei alapján valósult meg: a falakat és a hét "füles bástyát" a legkorszerűbb "új olasz" erődítmények mitájára emelték. A bástyákat föld alatti folyosók, kazamaták kötötték össze; az ágyúk a bástyák védett szegleteiben álltak, magas teraszokon.

A győri vár nagy költséggel létesült és korának legkorszerűbb erődítményei között tartották számon egész Európában. A város e korban jelentősen átépült: a kora középkori város alapvető szerkezeti jellegzetességei - a nagy, szabályos főtér és az erre merőleges utcahálózat - azonban lényegében megmaradt. Az átépítésben az itt élő olasz mesterek komoly feladatokhoz jutottak: az első, árkádos-loggiás polgárházakat is ők építették, a szülőföldjükön virágzó reneszánsz késői stílusában (Király utca 12., Rákóczi utca 6.).

A győri erődítmény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: védőit a török 1594-ben a vár feladására kényszerítette. Csupán 1598-ban sikerült a Bécs védelme szempontjából különösen fontos végvárat visszahódítani. A hadiesemények - ágyúzás, pusztító tűzvész - hatalmas károkat okoztak a reneszánsz stílusában átépülő győri belvárosban.

Az elkövetkező évszázadokban a város nagyot fejlődött. 1743-ban Mária Terézia szabad királyi város rangjára emelte Győrt. E korban különösen a gabonával és marhával kereskedő polgárok gazdagodtak meg: épületeik pompája vetekedett a városban elő nemesemberek (Zichy család, Esterházy család) palotáinak szépségével. A kor legnagyobb mecénása azonban kétségtelenül a római katolikus egyház volt Győrben.
Az ellenreformáció idején letelepülő szerzetesrendek, a jezsuiták és karmeliták új templomaik mellett kolostort, kórházat és ikolákat is építettek. E hatalmas építkezések megváltoztatták a város képét. A káptalani iskolában, később evangélikusok algimnáziumában, majd a jezsuiták 1627-ben megnyílt gimnáziumában a magyar mellett a latin volt a tanítás nyelve. A város latinos elnevezését - Jaurinum - régi írások, oklevelek őrzik.

A hatalmas védőművek a napóleoni időkben újra csődöt mondtak. A várat elfoglaló Napoleon a falakat hét helyen is felrobbantotta. A győztes kismegyeri csatát és Győr bevételét a franciák a mai napig nem felejtették el (Győr nevét - igaz, németes formájában - a párizsi diadalív oszlopára is felvésték, Napóleon sikeres ütközeteinek hosszú sorába.

A város vezetői hamarosan belátták, hogy a védőművekre többé nincs már szükség, ezért 1820-ban elhatározták, hogy lerombolják azokat. A terület beépítésére tervet készítettek, ennek elképzelései szerint a belváros észak-déli irányú utcáit építették tovább, egészen a vásártérig. Csupán a Kastély-bástya és Sforza-félbástya maradt épen: magas téglafalai alatt kerek négyszáz éve hömpölyög a Rába és a Duna vize.

Győr szerepe a múlt század derekán a gőzhajó megindulásával a búza- és marhakereskedelemben tobább nőtt. A város kulcsszerepet kapott a magyar árukivitelben, és ez nagy hasznot hozott a település lakóinak. A város kivételezett helyzete a Pest-Kanizsa közötti vasútvonal kiépítése után (1861) szinte egy csapásra megszűnt. A kereskedelemből származó haszon elmaradását nagyarányú iparfejlesztéssel ellensúlyozták. A városatyák kedvező lehetőséget teremtettek az ipar letelepedéséhez; az ez által megnövekedett városi bevételek nagyobb részét a belváros kiépítésére fordították.

Az első világháború utáni években kevés, de jelentős középület létesült (postapalota, versenyuszoda) és közel két tucat erkélyes-loggiás, modern társasház. Egészében a város a második világháború kezdetéig megőrizte a századfordulón kialakult arculatát. A második világháború hatalmas károkat okozott. A háború pusztításainál is nagyobb változásokat okozott a belváros arculatában az 1960-as évek városfejlesztése. A régi épületekkel - ha nem állnak műemléki védelem alatt - nem sokat törődtek. A belváros elvesztette korábbi rangját. A város történeti központja szegényes, szürke lakónegyeddé vált.

A helyzet csupán az 1970-es évek végén változott. Ekkor indult meg Győr történeti belvárosának tervszerű megújítása. Elhatározták, hogy csak azokat az autókat engedik be a belvárosba, amelyek közvetlen célja az új városrész. Egyszóval a belváros utcáit lépésről lépésre visszahódították az itt lakó embereknek. A városatyák a házak alapos, kívül-belül történő teljes felújítása mellett döntöttek: mindent megtettek azért, hogy a helyreállításához szükséges pénzösszegeket évről évre előteremtsék.

Nagyon fontosnak tartották, hogy a házakat a legapróbb részletekig korhűen állítsák helyre. Ügyeltek arra ia, hogy a régi épületszerkezetek - címeres téglák, díszes ajtózárak, korlátok, rácsok - eredeti helyükön maradjanak. A régi, boltozott pincékben pedig vendéglők, cukrászdák és borozók kaptak helyet. Így nemcsak az utcák, kertek és házak újultak meg, hanem a városi élet régi hagyományai is új életre keltek és tovább gazdagodtak.

A belváros - ahonnan néhány éve még a kertes külvárosokba menekültek a lakók - mára ismét kedvelt lakhely lett. A kisebb házak, szerényebb épületek is egyre kapósabbak: ahol lehet, ezeket is felújítják, kiegészítik. Győr történeti negyedei fejlődnek, változnak: régi hangulatuk azonban megmarad. A várost ma Európa-szerte a városmegújítás legjobb példái között emlegetik: a megújúló Győr 1989-ben méltán nyerte el a műemlékvédelem Európa díját.

Települések Győr közvetlen közelében

Települések Győr környékén

Látnivalók