Győr ismertető, turisztikai információk Győrről, győri képek, galéria | Győr.ÚtiSúgó.hu


Győr

ismertető, Győri képek, galéria



Idén dúskálhatunk a hosszú hétvégékben!

Idén egymást érik az ünnepi hosszú hétvégék, így ebben az évben rekordszámú, összesen kilenc hosszú hétvége lesz.

II. Forralt Bor Fesztivál és Téli Italmámor

Az év első gasztronómiai összejövetele Budán, az Allee melletti sétányon.

Itt a farsang, áll a bál!

Farsangi mulatságok szállodában ÚtiSúgó.hu Pontkedvezménnyel csak itt >>

Pótszilveszter szállások

Ha lemaradtál a szilveszteri buliról vagy megismételnéd itt megteheted ÚtiSúgó.hu Pontkedvezménnyel >>
1 2 3 4


Győr

Győr, Bécs és Budapest között félúton fekvő patinás, sokszínű város, ahol építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással. A település sugár irányban összefutó úthálózata észak felől Szlovákiát, nyugatról Ausztriát, délről a Balatont, keletről pedig Budapestet köti a Kisalföld szívéhez.

Magyarország műemlékekben gazdag városa a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját. A történelmi korokat idéző templomok, paloták, múzeumok, jellegzetes sarokerkélyek, szűk közök belvárosi sétára invitálják a látogatót.

LÁTVÁNYOSSÁGOK, LÁTNIVALÓK



Bazilika

A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első évtizedében (1000-1009). A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. A források a XI. század végén már háromhajós, emelt szentélyű templomról írnak.

Az első tornyok Omodé püspök idejében (1257-1267) épültek. A XIV. század végén a templom déli részén Héderváry János püspök (1386-1415) gótikus kápolnát építtetett, ahol ma a Szent László herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is található.

Szent László Herma

Szent László Hermája
A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke. 1192-ben, Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték el, és a nagyváradi székesegyházban őrizték.

A herma sodronyzománcos mellrésze a később európaszerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke. Az európa legszebb hermájának tartott ötvös remekmű az egyetlen hiteles árpád-házi királyábrázolásunk. A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor győri főpásztorrá nevezték ki 1607-ben. Minden év június 27-én ünnepi körmeneten hordozzák körbe a szent király hermáját.

Püspökvár és Püspöki Palota

A vár alapjaiban római építések nyomait találták meg. A legrégebbi része a toronyvár alsó fele, a XIV. századból származó úgynevezett menekülő folyosó, valamint az ahhoz kapcsolódó keresztboltozatos helyiség.

A vártorony keleti sarkához illesztett, Dóczy Orbán püspök által 1481-86-ban gótikus stílusban építtetett kápolna, az emeletes várkápolnák egy ritka példánya. A mohácsi vész után (1526) a vár a várkapitányok kezébe került. A fenyegető török veszély miatt folyamatosan megerősítéseket végeztek rajta.

A legnagyobb átalakítás 1561-1575 között az itáliai Pietro Ferrabosco tervei alapján történt. Ennek ellenére a várat a törökök 1594. szeptember 29-én elfoglalták. Négy év múlva, 1598. március 28-án azonban ismét magyar kézre került, de a püspökök csak a XVIII. század közepén költözhettek vissza székhelyükre.

Zichy Ferenc püspök (1743-1783) restauráltatta és a mai formájára bővítette az épületet. A vár és a palota utolsó felújítása 1984-ben fejeződött be. A felújítás során a torony falán előkerültek a középkori toronyhomlokzat részletei, amelyeket szintén restauráltak. 2004 júniusában állandó kiállítás nyílt Apor Vilmos püspökről, akit a vár alatti pincehelyiségben lőttek le orosz katonák 1945-ben.

Győri Egyházmegyei Kincstár, Könyvtár, Kőtár

A kincstár jellegében liturgikus tárgyakból áll: az ajándékozó püspökök, főurak a saját koruk stílusának megfelelő értékes ötvösremekeket, textilgarnitúrákat adományoztak az egyháznak. A XV-XVI. századból elsősorban magyar munkák, a XVIII. századtól egészen a múlt század elejéig az erős osztrák kapcsolatok miatt többnyire bécsi darabok kerültek a gyűjteménybe.

A legnagyobb adományozók Zichy Ferenc, Simor János és Zalka János püspökök voltak. Rendkívül értékes a kincstár gótikus kelyhekből álló gyűjteménye, amelynek legkorábbi darabja a XV. század elejéről származik.

A muzeális könyvtár két értékes régi bibliotéka egyesítésével jött létre: az egykori Papnevelő Intézet és a Székesegyház régi könyvállományát tartalmazza. A Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár ma mintegy 67 ezer kötet könyvet, 190 ősnyomtatványt és 362 darab 1850 előtt készült kéziratot őriz. A legértékesebb könyv a Hunyadi Mátyás könyvtárából származó Korvina, illetve a Nagyváradról Győrbe került legnagyobb magyarországi kódex, a Zalka-antifonálé.

Loyolai Szent Ignác bencés templom

A Győrött 1627-ben letelepedett jezsuiták első temploma 1634-1641 között épült Baccio del Bianco tervei szerint, a római Il Gesu templom mintájára. A rendház és az iskola is állt már 1667-ben. A két torony XVIII. századi. A jezsuita rend feloszlatása után a bencések lettek az épületegyüttes tulajdonosai (1802).

A templom belseje korai barokk stílusú. A hajó díszítése a XVIII. század derekán született: a főoltárképet (Szent Ignác megdicsőülése), a szentély és a hajó mennyezetképeit (Szent Ignác mennybevitele és Angyali üdvözlet) Paul Troger, a bécsi barokk festészet legjelesebb művésze alkotta. A gyönyörű barokk szószéket 1749-ben Gode Lajos készítette, az orgonaszekrény 1755-ből származik.

Karmelita templom

Karmelita templom
Győrött a karmeliták 1697-ben telepedtek le. Templomuk a rendbeli Athanasius Wittwer laikus testvér tervei szerint épült 1721-1725 között. A kolostor 1732-re készült el. Az épület olaszos karakterű főhomlokzata mögött ellipszis alakú, kupolával fedett hajó és négyzetes szentély húzódik meg. A Szűz Mária előtt hódoló Szent Istvánt és Szent Imrét ábrázoló főoltárkép Mario Altomonte műve.

Görög katolikus templom

A mai épület helyén már 1703-ban állott a török időkben épített templom, amelyet 1727-ben átépítettek. Ekkor készült a fallal kerített, támpillérekkel erősített egyszerű templom tornya és formás hagymasisakja és a belső, nagy művészi értékű ikonosztázionja. Az ikonosztáz a berendezéssel együtt késő barokk alkotás, amelyben az ortodox kifejezésmód sajátosan keveredik a korabeli közép- és nyugat-európai stílus jegyeivel.

Zsinagóga

A neoromán stílusú, nyolcszög alaprajzú zsinagógát a neológ izraelita egyházközség 1868-1870 között építtette.

Jelen állapotában is lenyűgöző a templom körerkélyekkel gazdagított, kupolával fedett belső tere. A késő historizmus idején számos jelentős európai zsinagóga építéséhez szolgált például.

Kálvária

A domb, valaha kelták, később a rómaiak temetője. Itt épült a XII-XIII. században a Szent Adalbertről elnevezett prépostság temploma, amely a XVI. században a török portyázások idején elpusztult. A XVII. században a katonai hatóság vesztőhelyet állított fel ezen a helyen. XVIII. század elején a jezsuiták építették meg a Kálváriát.

A dombra széles kőlépcső vezet fel a megfeszített Krisztus és a két lator keresztjéhez. A Golgota lábánál Athanasius Wittwer által tervezett barokk kápolnák állnak. A Kálvária utca mentén sorakozó, Jézus szenvedéseit megjelenítő hét stáció 1722-ben készült el.

A VÁROS NEVEZETESSÉGEI


Győri balett

A társulat első évtizedét Markó Iván szellemisége határozta meg. Koreográfiái – abban az időben, a teljes repertoárt alkották – az emberiség nagy kérdéseit vetették fel, erőteljes érzelmi, indulati töltéssel, s a látványszínház gazdag eszköztárának bevetésével. Egy együttes, amely örömöt ad, megrendít, elkápráztat, megnevettet. Az együttesnek jól cseng a neve Strassburgtól, Csikszeredáig, Münchentől Isztambulig.

FÜRDŐKULTÚRA


Rába-Quelle Fürdő

A Rába-Quelle Fürdő a Mosoni-Duna és a Rába találkozásánál lévő félszigeten épült, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a történelmi belvárosra. A fürdő őse, a még ma is idényjelleggel üzemelő strandfürdő közel 5 ha területen, melyet Hajós Alfréd tervei alapján építettek 1931-ben. A győri vizet már a középkori krónikák is jegyezték, ugyanis számos betegségre hatásos. A 2000 méter mély termálkútból feltörő 67 °C fokos vizet 1978-ban minősítették gyógyvízzé.

Alkáli-hidrogénkarbonátos és kloridos hévíz, mely jodion-tartalmánál fogva a jódos gyógyvízek csoportjába sorolható. Kovasav-tartalma is jelentékeny. A győri gyógyvíz a kopásos csont- és izületi betegségekben, illetve a krónikus gyulladásos izületi és izombántalmakban szenvedőknek feltétlenül ajánlott. Az idült gyulladásos nőgyógyászati betegek, illetve a krónikus hörghuruttal vagy tüdőtágulással küzdők joggal bízhatnak a termálvíz gyógyító hatásában. Ivókúraként is használható: emésztőszervi megbetegedéseknél vagy csökkent pajzsmirigy-működésnél szintén hatásos.

JELLEMZŐ PROGRAMOK



Barokk Bál - február
Győri Tavasz Fesztivál - március
Mediawave Nemzetközi Művészeti Fesztivál - április-május
Magyar Táncfesztivál - június
Győri Nyár Nemzetközi Kulturális Fesztivál - július
Nemzetközi Néptánc és Népzenei Fesztivál - július
Barokk Esküvő Történelmi Ünnepi Játékok - augusztus
Barokk Nosztalgiák Művészeti Fesztivál - október
Győri Téli Fesztivál és Vásár - december

KULTÚRA



Győri Balett

A Győri Balett a klasszikus hagyományokat a modern táncszínház értékeivel ötvöző előadásaival itthon, valamint Európa, Amerika számos színpadán táncol nagy sikerrel.

Győri Nemzeti Színház

A Győri Nemzeti Színház az előadások széles skálájával - opera, operett, musical, prózai előadások, balett - várja a közönséget.

A Városi Művészeti Múzeum főépülete – Esterházy palota

XVIII. századi műemléképület, gróf Esterházy Gábor palotája. Felújítva 1997-ben. A Városi Művészeti Múzeum székhelye. Dr. Radnai Béla magángyűjteményének, a két világháború közötti időszak magyar képzőművészetének állandó-kiállítóhelye.

Városi Művészeti Múzeum - Borsos Miklós Archívuma

A XIX. század elején átalakított késő gótíkus műemléképület, eredetileg udvarbíró ház. Felújítva 1979-ben. Borsos Miklós szobrászművész (1906-1990) festményei, rajzai, szobrai, rézdomborításai, érmei és a művész budai lakásából egy szoba rekonstrukciója; a Városi Művészeti Múzeum Borsos Miklós Archívuma.

Városi Művészeti Múzeum - Dr. Váczy Péter művészeti hagyatéka

XVII. századi műemléképület, eredetileg ispotály, átalakítva az 1730-as években. Felújítva 1994-ben. Dr. Váczy Péter történész professzor művészeti hagyatéka – ókori, régészeti emlékek, késő gótikus szobrok, reneszánsz és barokk képző-és iparművészeti alkotások. Győri alkotók és 20.századi valamint kortárs kiállítások helyszíne.

Városi Művészeti Múzeum - Kovács Margit Állandó Kiállítás

Kovács Margit győri születésű kerámiaművész (1902-1977) életmű - kiállítása, terrakotta, samott és engobe mázas kerámiaszobrok, reliefek, használati dísztárgyak, enteriőr részletek a művész budapesti műterméből és dolgozószobájából.

Városi Művészeti Múzeum Képtára, Napóleon-ház

A XVII. századi eredetű épület 1767-ben kapta barokk formáját. 1809. augusztus 31-én, a győri várat elfoglaló Napóleon császár egy napot töltött az épületben. A Városi Művészeti Múzeum kortárs magyar és egyetemes képzőművészeti kiállításainak időszaki kiállítóhelye.

Városi Művészeti Múzeum, Vasilescu Gyűjtemény – Zsinagóga

Az épület kulturális rendezvények helyszíne és itt tekinthető meg id. Vasilescu János kíváló XX. századi képzőművészeti gyűjteménye.

Xantus János Múzeum

Állandó kiállítás: Győr és környékének története az őskortól napjainkig; Petz-család magángyűjteménye (orvostörténeti, képző- és iparművészeti kiállítás); Magyar Postabélyegek - az első kibocsátástól az 1980-as évekig; az Abád-Hauser család gyűjteménye (képző- és iparművészeti kiállítás).

Patkó Imre Gyűjtemény - Vastuskós ház

Állandó kiállítás: XX. századi magyar és nyugat-európai képzőművészeti alkotások, XVI-XX. századi afrikai, óceániai, néprajzi és iparművészeti gyűjtemény.

VÁROSTÖRTÉNET


A honfoglaló magyar lakosság feltételezett települése a Káptalan-Győrtől keletre, délkeletre valahol a mai belváros keleti részén volt (Király-Győr). E település sorsa hosszú évszázadokig igen viszontagságos volt. 1242-ben a tatárok kezére került, 1271-ben Ottokár cseh király, majd német lovagok csapatai pusztították el. A település azonban a nehéz körülmények között is mindig újjáépült és egyre fejlődött: V. Istvántól a győriek 1271-ben városi jogokat kaptak.

Feltételezzük, hogy ez időben keletkezett a város szabályos főtere, a mai Széchenyi tér és az erre nagyjából-egészéből merőleges utcák rendszere. A településközpontból kivezető utak mentén pedig kisebb-nagyobb, útmenti települések keletkeztek, apró házakkal, majorokkal, egy-egy templommal vagy kolostorral (Királyföldje, Szentdomonkosfalva, Szentalbertfalva, Szent-benedekfalva, Felfalu, Malomsok és Révfalu).

Később, a belviszályok majd a kezdődő török támadások nyomán e városrészek szinte teljesen elpusztultak és csak sokkal később, a XVIII. század során épültek be újra. Miután a törökök Székesfehérvárig nyomultak, a fő veszély most már keletről fenyegette a települést. 1529-ben Lamberg Kristóf királyi városparancsnok nem vállalkozott a város védelmére, inkább felgyújtotta azt: a törökök csupán füstölgő romokat találtak itt. Innen a város török neve - Janik Kala - "égett város" .

A török veszély tette végül is szükségessé a nagy kiterjedésű, jobbára apró, oromfalas házakkal beépített középkori belváros átépítését és bástyákkal történő megerősítését. Először csak a Káptalandombot és közvetlen környezetét akarták újabb védőművekkel körülvenni, később azonban elhatározták, hogy a belváros nagyobb részét is fallal veszik körül. A kivitelezett védőmű Francesco Benigno tervei alapján valósult meg: a falakat és a hét "füles bástyát" a legkorszerűbb "új olasz" erődítmények mitájára emelték. A bástyákat föld alatti folyosók, kazamaták kötötték össze; az ágyúk a bástyák védett szegleteiben álltak, magas teraszokon.

A győri vár nagy költséggel létesült és korának legkorszerűbb erődítményei között tartották számon egész Európában. A város e korban jelentősen átépült: a kora középkori város alapvető szerkezeti jellegzetességei - a nagy, szabályos főtér és az erre merőleges utcahálózat - azonban lényegében megmaradt. Az átépítésben az itt élő olasz mesterek komoly feladatokhoz jutottak: az első, árkádos-loggiás polgárházakat is ők építették, a szülőföldjükön virágzó reneszánsz késői stílusában (Király utca 12., Rákóczi utca 6.).

A győri erődítmény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: védőit a török 1594-ben a vár feladására kényszerítette. Csupán 1598-ban sikerült a Bécs védelme szempontjából különösen fontos végvárat visszahódítani. A hadiesemények - ágyúzás, pusztító tűzvész - hatalmas károkat okoztak a reneszánsz stílusában átépülő győri belvárosban.

Az elkövetkező évszázadokban a város nagyot fejlődött. 1743-ban Mária Terézia szabad királyi város rangjára emelte Győrt. E korban különösen a gabonával és marhával kereskedő polgárok gazdagodtak meg: épületeik pompája vetekedett a városban elő nemesemberek (Zichy család, Esterházy család) palotáinak szépségével. A kor legnagyobb mecénása azonban kétségtelenül a római katolikus egyház volt Győrben.
Az ellenreformáció idején letelepülő szerzetesrendek, a jezsuiták és karmeliták új templomaik mellett kolostort, kórházat és ikolákat is építettek. E hatalmas építkezések megváltoztatták a város képét. A káptalani iskolában, később evangélikusok algimnáziumában, majd a jezsuiták 1627-ben megnyílt gimnáziumában a magyar mellett a latin volt a tanítás nyelve. A város latinos elnevezését - Jaurinum - régi írások, oklevelek őrzik.

A hatalmas védőművek a napóleoni időkben újra csődöt mondtak. A várat elfoglaló Napoleon a falakat hét helyen is felrobbantotta. A győztes kismegyeri csatát és Győr bevételét a franciák a mai napig nem felejtették el (Győr nevét - igaz, németes formájában - a párizsi diadalív oszlopára is felvésték, Napóleon sikeres ütközeteinek hosszú sorába.

A város vezetői hamarosan belátták, hogy a védőművekre többé nincs már szükség, ezért 1820-ban elhatározták, hogy lerombolják azokat. A terület beépítésére tervet készítettek, ennek elképzelései szerint a belváros észak-déli irányú utcáit építették tovább, egészen a vásártérig. Csupán a Kastély-bástya és Sforza-félbástya maradt épen: magas téglafalai alatt kerek négyszáz éve hömpölyög a Rába és a Duna vize.

Győr szerepe a múlt század derekán a gőzhajó megindulásával a búza- és marhakereskedelemben tobább nőtt. A város kulcsszerepet kapott a magyar árukivitelben, és ez nagy hasznot hozott a település lakóinak. A város kivételezett helyzete a Pest-Kanizsa közötti vasútvonal kiépítése után (1861) szinte egy csapásra megszűnt. A kereskedelemből származó haszon elmaradását nagyarányú iparfejlesztéssel ellensúlyozták. A városatyák kedvező lehetőséget teremtettek az ipar letelepedéséhez; az ez által megnövekedett városi bevételek nagyobb részét a belváros kiépítésére fordították.

Az első világháború utáni években kevés, de jelentős középület létesült (postapalota, versenyuszoda) és közel két tucat erkélyes-loggiás, modern társasház. Egészében a város a második világháború kezdetéig megőrizte a századfordulón kialakult arculatát. A második világháború hatalmas károkat okozott. A háború pusztításainál is nagyobb változásokat okozott a belváros arculatában az 1960-as évek városfejlesztése. A régi épületekkel - ha nem állnak műemléki védelem alatt - nem sokat törődtek. A belváros elvesztette korábbi rangját. A város történeti központja szegényes, szürke lakónegyeddé vált.

A helyzet csupán az 1970-es évek végén változott. Ekkor indult meg Győr történeti belvárosának tervszerű megújítása. Elhatározták, hogy csak azokat az autókat engedik be a belvárosba, amelyek közvetlen célja az új városrész. Egyszóval a belváros utcáit lépésről lépésre visszahódították az itt lakó embereknek. A városatyák a házak alapos, kívül-belül történő teljes felújítása mellett döntöttek: mindent megtettek azért, hogy a helyreállításához szükséges pénzösszegeket évről évre előteremtsék.

Nagyon fontosnak tartották, hogy a házakat a legapróbb részletekig korhűen állítsák helyre. Ügyeltek arra ia, hogy a régi épületszerkezetek - címeres téglák, díszes ajtózárak, korlátok, rácsok - eredeti helyükön maradjanak. A régi, boltozott pincékben pedig vendéglők, cukrászdák és borozók kaptak helyet. Így nemcsak az utcák, kertek és házak újultak meg, hanem a városi élet régi hagyományai is új életre keltek és tovább gazdagodtak.

A belváros - ahonnan néhány éve még a kertes külvárosokba menekültek a lakók - mára ismét kedvelt lakhely lett. A kisebb házak, szerényebb épületek is egyre kapósabbak: ahol lehet, ezeket is felújítják, kiegészítik. Győr történeti negyedei fejlődnek, változnak: régi hangulatuk azonban megmarad. A várost ma Európa-szerte a városmegújítás legjobb példái között emlegetik: a megújúló Győr 1989-ben méltán nyerte el a műemlékvédelem Európa díját.

Települések Győr közvetlen közelében

Települések Győr környékén


Látnivalók
Telefon: (+36) 1 255 2200
hétfő-péntek 9-17 óráig
E-mail: info@utisugo.hu