Nemzeti Színház - Győr

Ekkor még csak egy bódéban, amit a piacon állítottak fel és egy fogadóban „Fehér bárányhoz” játszottak a komédiások. Piloty Ignác 1754 „szabályszerű darabok” előadásai szakítottak ezzel a hagyománnyal. Az első faszínház Berner Félix színiigazgató jóvoltából épült fel Győrött. Az 1784 évi árvíz alatt a „Teátrum” elpusztult, az újabb faszínkört Schlossleuthner György direktor építette meg, ahol Rössel, Berndt, Jung, Steinhardt, Kals, Kuntz és Scherzer színivállalkozók komédiásai léptek fel.

1773-ban Scherzer és Kuntz színiigazgatók kezdeményezésével a feloszlott Jezsuita Rend kollégiumának refektáriumát átalakították színi termé, ahol már nemcsak a nyári évadokban folyhatott az előadás. Az első kőszínházat Reinpacher József kávés magánerejéből építette fel 1798-ban. Adóságai miatt elárverezték a színházat 1802-ben mikor az új tulajdonos Gschwindt János lakatosmester lett, majd két év múlva a város vette meg a teátrumot. Napóleoni seregek istállónak és kaszárnyának használták az épületet, így az épület nagyon leromlott.

A reformkor idején a Német vendégjátékok mellett már a nemzeti színészek fogadására is erősödött az igény. 1811-ben fogadhatták csak a Győriek az első igazi nemzeti társulatot, amely 1811 és 1813 között négy színi évadot tartott Győrben. A következő években több nemzeti társulat is lehetőséget kapott és 1828-ban alakult meg a „Dunántúli Játszótársasság” melyhez Győr város is csatlakozott. Az új igazgató Kisfaludy Sándor lett majd 1839.-ben felújították a színház épületét.



Anyagi fedezetett a magyar vándortársulatoknak és színészeknek a Kovács Pál által létrehozott Magyar Színészbíztosíttó Egylet, biztosította. 1848-as forradalmi események alatt a színház országosan is vezető szerepet játszott. Majd a szabadságharc leverését követően Győrben nem tiltották be a magyar nyelvű színjátszást. Jeles színészek tartoztak az ország első számúnak tartott nemzeti színtársulatához. pL: Gercser Natália, Perczel Antal, Károlyi Lajos, Feleky Amália.

1858-ban Győrben lépett először színpadra Blaha Lujza, aki ekkor volt 8 éves, Jászai Mari első fellépésére is itt kerül sor. 1885-ben szűnt meg a német színjátszás. A Győri Színi-Egylet 1878-ban alakult meg, 1892-1896-ig állt fenn a Győr- Soproni Színikerület, melynek élén Somogyi Károly állt, majd később Pécs-Sopron-Győr- Kaposvár- Balatonfüred kerületté bővült.

1927-ben rombolták le az épületet és ideiglenesen nyári faszínházat építettek majd csak 1937-ben épült fel a városi kultúrház mely színháztermében 40 évig zajlott a Győri színi előadás. A háború után kizárólag hétvégén voltak előadások. 1951-ben létrehozták az Állami Faluszínházat ekkor szűkült a játszási körzet, és 6 színészlakást adtak át. Kisfaludy Károly nevét adták a színháznak.

A Kőszívű ember fiait 1952-ben mutatták be, mely nagy sikere az erős társulatnak is köszönhető volt. Az új színházat 1978-ban nyitották meg, s ez időben 30 lakást is kaptak a győri színészek, a színházi dolgozók száma 150-ről 300 főre emelkedett. A Győri Nemzeti Színház ma az előadások széles skálájával - opera, operett, musical, prózai előadások, balett - várja a közönséget.